Szécsi Gábor előadása
- Részletek
- Kategória: Események
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Szécsi Gábor
Történet és történelem: adalékok a történelmi megismerés narrativista filozófiájához
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
A narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör. Mint arra a későbbiekben rávilágítunk, a narratív nyelv történeti mező konstitúciójában betöltött szerepére az az általános historista, idealista alapokon nyugvó tudományfilozófiai megfontolás világított rá, hogy noha a történelmi magyarázat tudományos kutatások eredményeire épül, természete eltér az átfogó törvényekre hivatkozó, nomologikus természettudományos magyarázatokétól. Az analitikus és narrativista történetfilozófia képviselői más és más módon világították meg ennek a megfontolásnak a lényegét, más és más módon ragadták meg a történelmi magyarázat specifikus jellegét. Abban viszont többnyire egyetértettek, hogy a történelmi megismerés problematikájának tisztázása a történész által megértett és használt narratív nyelv elemzése révén válik lehetségessé. Ennek az 1970-es évektől érzékelhető konszenzusnak a jegyében a történelmi magyarázatok sajátos természetéről szóló kezdeti viták után a történetfilozófia új szókészletet kezdett használni, aminek következtében a gnoszeológiai modellekben a hangsúly a magyarázatok problematikájáról átkerült az értelmezés, megértés kérdéskörére, és mindenekelőtt a történészi reprezentáció, történelmi tapasztalat problémájára.
Az előadás alapjául az alábbi könyvek anyagai szolgálnak: Szécsi Gábor - Mák Kornél: Történet és történelem. A narrativista történetfilozófia alapjai (Belvedere Kiadó, Szeged, 2019); Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme. Adalékok a narrativitás filozófiájához. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020).
Időpont: 2020. május 7. (csütörtök), 11. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
Álláspályázatok - eredmény
- Részletek
- Kategória: Álláspályázatok
Örömmel tudatjuk minden kedves érdeklődővel, hogy a BTK Filozófiai Intézet félállású tudományos főmunkatársi álláspályázatát Schmal Dániel, a tudományos munkatársi álláspályázatot pedig Németh Attila nyerte. Gratulálunk a győzteseknek.
Szécsi Gábor új kötete
- Részletek
- Kategória: Kiadványok
Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai címmel jelent meg a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársának, Szécsi Gábornak és Mák Kornélnak könyve a Belvedere Meridionale Kiadó gondozásában.
A könyv a történelmi megismerés lehetőségeivel, a történettudomány, a történeti kutatás módszertanának új modelljeivel foglalkozik. Arra a problémára fókuszál, hogy az emberi gondolkodás történetorientáltsága miként válhat a történeti források hátterében rejlő szerzői indítékok, valamint a források által megörökített történelemformáló szándékok megértésének alapjává. A szerzők a fontosabb narrativista elméletek áttekintésével mindenekelőtt arra kívánnak rávilágítani, hogy milyen megfontolások jegyében került az elmúlt 50 évben a történeti gnoszeológiai kutatások középpontjába a narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör.
Szécsi Gábor – Mák Kornél: Történet és történelem: A narrativista történelemfilozófia alapjai. Belvedere Meridionale Kiadó, Szeged, 2019.
Kovács Gábor előadása
- Részletek
- Kategória: Események
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Kovács Gábor
A világot némán pusztító jóság – a politikai morál problémája Hannah Arendt politikai filozófiai koncepciójában
című online intézeti előadására.
A címben jelzett meghökkentő állítás Arendt 1963-as Forradalom-könyvében kirajzolódó cselekvéselméleti koncepció központi tézise. A mára szinte áttekinthetetlenre duzzadt Arendt-recepció jelentős része foglalkozik azzal a problémakörrel, amibe ez a kijelentés ágyazódik. Ez Arendt cselekvéselméletének ellentmondásossága, illetve az a kérdés, hogy van-e Arendtnek valamiféle – cselekvéselmélete agonisztikus vonásait ellensúlyozó – elgondolása a politikai morálról. Számos interpretáció létezik pro és kontra – az előadás ezek főbb típusait veszi szemügyre. A kiinduló hipotézis az, hogy az arendti oeuvre nem igazán értelmezhető a filozófusnő életpályája nélkül: ez adja azt a kontextust, amelyből kinőnek az arendti politikai filozófia sajátos kategóriái és koncepciói. Az előadás a címben jelzett problematikát a totalitarizmus-élmény felől veszi szemügyre. Alighanem igaza van Margaret Canovan-nek, amikor ezt tartja olyan perspektívának, amelyből értelmezhetőek – jóllehet nem feloldhatóak – az életmű súlyos belső ambivalenciái.
Időpont: 2020. április 16. (csütörtök), 11. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
Tudományos munkatársi álláspályázat - előadások
- Részletek
- Kategória: Álláspályázatok
A BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt 2020. április 28-án (kedden) a tudományos munkatársi álláspályázat shortlist-es pályázóinak nyilvános online előadásaira:
14.00 Kodaj Dániel
14.30 Németh Attila
15.00 Tuboly Ádám
15.30 Varga-Jani Anna
16.00 Veres Máté
Az előadásokhoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
Félállású tudományos főmunkatársi álláspályázat - előadások
- Részletek
- Kategória: Álláspályázatok
A BTK Filozófiai Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt 2020. április 21-én (kedden) a félállású tudományos főmunkatársi álláspályázat shortlist-es pályázóinak nyilvános online előadásaira:
14.00 Olay Csaba
14.40 Schmal Dániel
15.20 Zemplén Gábor
Az előadásokhoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
Boros Gábor előadása
- Részletek
- Kategória: Események
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Boros Gábor (KRE)
Body and Mind in Two Discourses on Method: Descartes, Dilthey and Misch
című online intézeti előadására.
(Az előadás magyar nyelven lesz megtartva.)
Az előadás angol nyelvű absztraktja:
The point of departure of my presentation will be the fact that in his monumental History of Autobiography, Georg Misch considered Descartes’ Discourse on Method a fine example of intellectual autobiography.
Yet, as we all know, the Discourse is a highly complex text far from a simple autobiography. And what is even more, and more disturbing is that Misch utilised for his work Dilthey’s concept of an autobiography that was meant to capture the sense of “life as narrating itself” laying down the proper, i.e. “objective” foundation for the historical sciences. But how shall we take “sincerity” in this case, which is the distinguishing feature of a real autobiography in the Dilthey-Misch sense?
I will apply a kind of hermeneutic method trying to move back and forth in a double hermeneutic circle: I will take a look at Misch’s whole concept of an autobiography, and at the historical data in Descartes’s life and works in order to understand the autobiographic character of the Discourse moving again from the details to the whole and vice versa. My tentative point is that because of the sincerity of life that narrated Descartes’ “history of his intellect” it cannot be taken as an autobiography in the Dilthey-Misch sense nor in a usual sense. The body-mind problem will have an important place in my argumentation.
Kommentátor: Olay Csaba (ELTE, BTK FI)
Időpont: 2020. ápriliis 7. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
Gyenis Balázs előadása
- Részletek
- Kategória: Uncategorised
Gyenis Balázs a University of Illinois által szervezett "Causation and Reduction: From Metaphysics to the Sciences" c. konferencián tart meghívott előadást április 4-én (az utazási korlátozások miatt online formátumban). A konferencia részletei itt elérhetőek.
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.