Hörcher Ferenc előadása Belfastban
- Részletek
- Kategória: Uncategorised
Hörcher Ferenc előadást tart Belfastban, az észak-írországi államügyész által szervezett Alkotmányjogi Nyári Egyetem ülésszakán, 2019. augusztus 9-én. Az angol nyelvű előadás címe: Folyamatosság, hagyomány és alkotmányos értékek – Magyarország példája.
Álláspályázat ügyintéző-adminisztrátor munkakörének betöltésére
- Részletek
- Kategória: Álláspályázatok
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont pályázatot hirdet ügyintéző-adminisztrátor közalkalmazotti munkakörének betöltésére. A részletek itt olvashatóak.
Elhunyt Heller Ágnes
- Részletek
- Kategória: Események
Életének 91. évében, július 19-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Heller Ágnes filozófus, az MTA rendes tagja, számos hazai és külföldi egyetem professzora. Az MTA központi honlapja, amely szomorú hírről az elsők között tudósított, jelentette meg július 22-én intézetünk főmunkatársának, Hévizi Ottónak nekrológját.
Az alábbiakban intézetünk egy másik kutatója, Szabados Bettina emlékezik meg a filozófus életútjáról és munkásságáról.
Heller Ágnes 1929-ben született zsidó származású polgári családban, Budapesten; nagynénje Meller Rózsi író. Gyermek- és ifjúkorát megnehezítették az egyre szigorodó zsidótörvények, majd az 1944-es megszállás során édesapját és több rokonát, barátját is elveszítette a deportálások következtében. A történelemnek ezt a viharos időszakát édesanyjával együtt túlélte, de későbbi filozófiai gondolkodására rányomta bélyegét a törekvés, hogy megértse a „gonosz banalitását” (ám eltérő utat jár be, mint Hannah Arendt).
1947-ben még fizikából és kémiából érettségizett, azonban a budapesti egyetemen már magyar és filozófia szakon folytatott felsőfokú tanulmányokat 1951-ig. A szakváltásban jelentősen befolyásolták későbbi tanárának, Lukács Györgynek az egyetemi előadásai. 1955-ben Lukács György témavezetésével kandidátusi fokozatot szerez, disszertációját Csernisevszkij etikájáról írja (Csernisevszkij etikai nézete, Az értelmes önzés problémája, 1957). A disszertáció szűkebben az etikai racionalizmus és a hasznossági elmélet szintézisét fejti ki az „értelmes egoizmus” formájában. 1958-ban politikai nézetei miatt Lukács Györggyel együtt távolították el az ELTE Filozófiai Tanszékéről, 1958-1963 között középiskolai tanár. A hatvanas években, miközben az európai baloldal erősödik és a szocializmus megreformálására tett kísérletek elképzelhetőnek tűnnek, kialakul Lukács György legközelebbi tanítványainak köréből a Budapesti Iskola Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Márkus György és Vajda Mihály részvételével. Heller Filozófiám története című könyvében, melyben számot ad nyolc évtized gondolkodói fejlődéséről, ezt az időszakot „a dialógus éveinek” nevezi, mely évek során egymástól radikálisan különböző gondolkodók alkottak egy szellemi közösséget a marxizmus reneszánszának reményében, azaz valóban egy új Marx- és marxizmusértelmezésre törekedtek. Ennek az értelmezésnek a középpontjában az emberi lényegnek a marxi felfogása állt. A „dialógus éveiben” írt legfontosabb művei többek között A mindennapi élet 1970, Az érzelmek elmélete 1978, illetve a Marx szükségletelmélete, mely műve Magyarországon sosem jelent meg teljes terjedelmében, részleteiben olvasható csak a 2002-ben megjelent Fehér Ferenccel közösen jegyzett Marx és a modernitás című kötetben. Heller a filozófia és a történelem közötti összefüggést helyezi előtérbe és újra fogalmazza a filozófia feladatát, szükségességét és habár a könyv még a marxizmus reneszánszának jegyében íródott, mégis megjelenik már benne egy kritikai analízis, a marxizmus bírálata.
Ez alatt az időszak alatt, 1963-tól 1973-ig, Heller Ágnes az MTA Szociológiai Kutatócsoport munkatársa (az 1963-ban alapított kutatócsoport alkotta a későbbi MTA TK Szociológiai Intézet magját), 1968-ban a filozófiai tudományok doktorává avatják. 1968-ban aláírja a „korčulai nyilatkozatot”, amelyben öt értelmiségi (Heller Ágnes és kollégája Márkus Mária, valamint a Filozófiai Intézet három munkatársa: Márkus György, Tordai Zádor, Sós Vilmos) Csehszlovákia megszállása ellen tiltakozott. Az 1973-as „filozófusperben” a hivatalos kultúrpolitika a nyugati ellenkultúrák túlzott befolyásával, a forradalmi munkásosztály létének tagadásával vádolta meg, ezután elveszítette állását és publikációs és utazási korlátozásokkal sújtották. 1977-ben emigrációba kényszerül. Az emigrációban töltött évek során hosszabb ideig tanított a melbourne-i La Trobe Egyetemen, illetve 1986-tól New Yorkban a New School for Social Research intézményben kapott katedrát, ahol egészen 1990-ig oktatott. Hazatérése után tevékenyen részt vett a felsőoktatásban, előadásokat tartott a szegedi József Attila Tudományegyetemen és Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1999-ig az ELTE Esztétika Tanszékének oktatója, majd professor emerita-ja. Etikai, filozófiai antropológiai műveit német, angol, olasz, francia és spanyol nyelvekre is lefordították, legjelentősebb kitüntetései a Lessing-díj (1981), Hannah Arendt Professor of Philosophy (Bremen 1995), Széchenyi-díj (1995), Sonning-díj (2006), Goethe-érem (2010) és Manès Sperber-díj (2018).
Heller Ágnes egész életében mindvégig töretlenül és kitartással dolgozott, gondolkodott saját korának lényegi kérdésein.
2019. júl. 25., utoljára módosítva: júl. 27.
Gyenis Balázs az LSE kiváló oktatója
- Részletek
- Kategória: Események
Tudományos munkatársunk, a 2018/19-es tanévben a London School of Economics Filozófia, Logika és Tudományos Módszer tanszékén oktató Gyenis Balázs munkájáért az év Kiváló Oktatója díjat nyerte.
CFP: Urban Cultures in The Early Modern Habsburg Territories
- Részletek
- Kategória: Események
The National University of Public Service and the Institute of Philosophy of the Hungarian Academy of Sciences invite proposals for their upcoming workshop on 4 November 2019,
The symposium is being organized as a part of our series called The Intellectual History of the City, and this time, our focus point is going to be the research methodology of the intellectual history of early modern urban life.
By now, empirical historians have provided massive amounts data concerning everyday urban life in early modernity (supporting claims about urbanisation, highlighting birth and death rates as well as the average level of education etc.), while intellectual historians have made considerable analyses of "urban mentalities" (of the underlying attitudes behind confessional conflicts and coexistence, of political decision making etc.). Microhistorians have revealed much of the forgotten past of urban life, while methods of statistical analysis could highlight aspects which were mostly hidden from contemporary scientists as well. Also, even more recent approaches (like that of knowledge flow or big data analysis) equally promise benefits for their practitioners.
However, apparently there is no platform to confront these results with each other, a kind of neutral ground for historical urban studies. The current workshop, hence, aims at bringing together scholars from diverse fields (e.g. empirical and intellectual historians, sociologists, historians of philosophy etc.) in order to share their experience concerning the methodological backgrounds of their particular approaches. Speakers are invited to present particular case studies of their interest with a special emphasis on the methodology employed by them.
A further priority is to take examples of early modern urban developments in Central and Eastern Europe. This is only an encouragement, not an explicit criteria, but apparently research on this field is still handicapped.
The keynote speaker of the conference is going to be Professor Jaroslav Miller, from Palacky University Olomouc. He is the author of the monograph: Urban Societies in East-Central Europe, 1500-1700 (2008).
The venue of the conference is going to be at The National University of Public Service, Budapest, Hungary (Main building, 1st floor, room 145).
Proposals should be sent to until 31 August, 2019.
Organizers:
Ferenc Hörcher
Ádám Smrcz
A kormányzás hagyománya a brit konzervativizmusban: megjelent Hörcher Ferenc angol nyelvű tanulmánya
- Részletek
- Kategória: Publikációk
Government as a British Conservative Understands It: Comments on Oakeshott’s Views on Government címmel jelent meg Hörcher Ferenc angol nyelvű tanulmánya. Az írást a Palgrave Macmillan kiadó adta ki abban a tanulmánykötetben, mely a brit konzervativizmus klasszikusának államelméleti és kormányzattani nézeteit elemzi, Michael Oakeshott on Authority, Governance, and the State (2019) címmel. A kötet megrendelhető ezen és ezen a címen.
Konferencia: Science, Freedom, Democracy
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoport szeretettel meghív minden érdeklődőt a
c. konferenciára.
Időpont: 2019. július 8-9.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet.
Program:
Monday, 8th of July
09.00-10.00: Steve Fuller: Post-Truth Epistemology: Life after Rawls and Habermas Bubble
10.00-11.00: Klemens Kappel: Science as public reason
11.00-11.20: Break
11.20-12.20: Stephanie Ruphy: Can the virtues of participative democracy be imported in scientific research? Political and epistemological prospects (and challenges) of citizen science
12.20-14.00: Lunch break
14.00-15.00: Jeroen Van Bouwel: Are transparency and representativeness of values hampering scientific pluralism?
15.00-16.00: Mark Brown: Democracy, Populism, and the Politicization of Science
16.00-16.20: Break
16.20-17.20: Heather Douglas (online): Freedom of Research and Scientific Responsibility in Democratic Societies
17.20-18.20: Hans Radder: Which science, which freedom, and which democracy?
Tuesday, 9th of July
09.00-10.00: Hugh Lacey: Participatory democracy and methodological pluralism
10.00-11.00: Phil Mullins: Michael Polanyi's Post-Critical Vision of Science and Society
11.00-11.20: Break
11.20-12.20: Peter Hartl: The ethos of science and central planning: Merton and Michael Polanyi on the autonomy of science
12.20-14.00: Lunch break
14.00-14.45: Tihamer Margitay: What can liberalism learn from science?
14.45-15.30: Dustin Olson: Public Opinion, Democratic Legitimacy, and Epistemic Compromise
15.30-16.15: Jisoo Seo: A Consequentialist Way of Looking at Values in Science
16.15-16.35: Break
16.35-17.35: Matthew Brown: Expert Authority and Autonomy
Gyászhír
- Részletek
- Kategória: Események
Fájdalommal tudatjuk, hogy intézetünk volt munkatársa, Dr. Sós Vilmos életének 86. évében elhunyt.
Az ismeretelmélet és a jogfilozófia területén végzett kutatásokat. A modern igazságelméletekről szóló könyve hosszú ideig fontos tájékozódási pontként szolgált.
Egyike volt annak a néhány magyar értelmiséginek (Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária, Sós Vilmos és Tordai Zádor), akik 1968 augusztusában nyilvánosan tiltakoztak Csehszlovákiának a Varsó Szerződés csapatai általi megszállása ellen.
A filozófia mibenlétéről írott gondolatainak felidézésével búcsúzunk kollégánktól:
„A filozófiai érvelés nem kizárólag – talán nem is elsősorban – szigorú logikai bizonyítás, hanem az összes lehetséges érvek és ellenérvek, szándékok, motivációk legteljesebb elemzése. A filozófia nem tör bizonyosságra. … A filozófia még azokban az esetekben is kétségek után kutat, ahol az állítások és elméletek teljességgel bizonyosnak tűnnek. … A filozófia célja nem az egyirányú oktatás vagy kioktatás, hanem a párbeszéd ezzel az egyetemes hallgatósággal.” Holmi 1991. március
Búcsúztatása július 5-én, 10 órakor lesz a Kozma utca 6. szám alatti zsidó temetőben.
Az MTA BTK Filozófiai Intézetében dolgozó kollégái osztoznak a család gyászában.
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.