Életének 64. évében elhunyt Egyed Péter kolozsvári filozófus (Kolozsvár, 1954. április 6. – Kolozsvár, 2018. augusztus 2.)
- Részletek
- Kategória: Események
Egyed Péter 1954-ben született Kolozsvárott, ismert értelmiségi családból; apja Egyed Ákos történész, húga Egyed Emese irodalmár. A középiskolát szülővárosában végezte, majd a kolozsvári egyetemen folytatott filozófiai és szociológiai tanulmányokat. Már az egyetemi években, 1973-tól kezdve rendszeresen publikál, először a hallgatók azóta legendás hírűvé vált folyóiratának, az Echinoxnak a magyar oldalain, majd a Korunkban; szépirodalmat, irodalomkritikát és elméleti tanulmányokat egyaránt. 1977-ben, még diploma előtt jelentkezett bemutatkozó szépirodalmi kötetével (A parton lovashajnal), a harmadik Forrás-nemzedék ígéretes tagjaként. Végzés után őt is érintette az akkori román tanügy kötelező kihelyezési gyakorlata, amely sok értelmiségi életutat tört derékba, és különösen a magyar kisebbségi értelmiség számára volt kártékony. Ennek révén került tanárként a temesvári közlekedési líceumba, ahonnan 1980-ban sikerült visszatérnie Kolozsvárra (második kötete még Temesvárott látott napvilágot). A nyolcvanas években a Kriterion kolozsvári fiókjának szerkesztőjeként dolgozott. Ő jegyezte többek között Bretter György Itt és mást című poszthumusz gyűjteményes kötetének előszavát (A demokratikus mondat szerelmese, 1979), még mielőtt formálisan a kiadó munkatársa lett volna. (Később többször is visszatért Bretter életművének filológiai rekonstrukciójához és filozófiai értelmezéséhez, legutóbb a 2007-ben megjelent Bretter György filozófiája című, általa szerkesztett összeállításban.) Szerkesztőként neki köszönhető néhány filozófiai alapmű hozzáférhetővé tétele a romániai magyar közönség számára (például John Stuart Mill: A szabadságról című esszéje, 1983). Utolsó jelentősebb szerkesztői munkája a hatalom által korábban visszatartott, a kiadónál elfekvő kéziratok közül Szilágyi István Agancsbozót című terjedelmes regényének szöveggondozása volt 1990-ben. (Ezek a művek gyors egymásutánban, Tiltott könyvek szabadon jelzéssel jelentek meg.) A kiadói évek alatt is rendszeresen jelennek meg saját írásai, kötetei.
Az egyetemi tanítás és a rendszeres szakfilozófiai tevékenység lehetősége a romániai rendszerváltással nyílt meg a számára. A román kommunizmus bukásakor az országban a magyar nyelvű felsőoktatás kritikus helyzetben volt; nemzedékek estek ki vagy az emigráció miatt, vagy egyszerűen azért, mert az arra alkalmas emberek el sem kezdhették egyetemi pályafutásukat. Egyed Péternek alapvető szerepe volt a romániai magyar filozófiai kultúra megőrzésében és megújításában, többek között abban, hogy a rendszerváltás utáni első egyetemi nemzedékekből, tanítványaiból kinevelődjék az a réteg, amely tovább tudja működtetni és fejleszteni a teoretikus gondolkodást az új, szabadabb körülmények között is, amelyek közt a magyar-magyar és a nemzetközi együttműködés immár evidenciának tekinthető. A tanítási és utánpótlás-nevelési tevékenységhez kapcsolódik Egyed Péternek a folyóirat-kultúra megújításában játszott szerepe is. Jelentősen hozzájárult a Korunk rendszerváltás utáni továbbéléséhez és fejlődéséhez, hathatósan támogatta a fiatalabb nemzedék által alapított filozófiai lap, a Kellék alapítását, majd létrehozta a kolozsvári doktoriskola saját folyóiratát Többlet címmel. Kezdeményezője volt az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság alapításának, amely kezdettől fogva együttműködött a Magyar Filozófiai Társasággal, amely utóbbinak Egyed Péter több cikluson keresztül elnökségi tagja volt. A magyar-magyar filozófiai kapcsolatok mellett jelentős szerepe volt a magyar filozófia nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítésében, különösen az olasz kultúra irányában.
Saját filozófiai szakpublikációiban mindvégig megmaradt a politikafilozófia klasszikus problémáinak a primátusa, középpontban a szabadság fogalmával. Ezt az alapvető érdeklődést filozófiatörténeti kutatásokkal támasztotta alá, amelyeknek szerves részét képezték a magyar filozófia történetét tárgyaló vizsgálódások, különösen a magyar, és ezen belül az erdélyi kantianizmus terén. Intézetünkkel is e kutatási témája révén került szorosabb kapcsolatba a Recepció és kreativitás című nagyobb lélegzetű kutatási projektünk résztvevőjeként.
A legutóbbi magyarországi rendezvényekre való meghívások elől már udvariasan, különböző ürügyekre hivatkozva kitért, véletlenül sem említve betegsége okozta fájdalmait, melyeket a konoksággal határos emberi tartással viselt. Jellemző módon utolsó üzenetváltásaink során sem tért ki állapotára, betegsége kilátásaira, mindig csak a jövőről, saját alkotói terveiről és folyamatban lévő közös dolgainkról beszélt.
Ennek az emberi és filozófusi tartásnak az emlékét kívánjuk megőrizni, a még vele együtt kigondolt terveink megvalósítását ígérve. Nyugodjék békében!
Mester Béla
Szent Ágostonról írt könyvéről nyilatkozik a Filozófiai Intézet kutatója
- Részletek
- Kategória: Sajtó
Frenyó Zoltán, az MTA BTK Filozófiai Intézetének kutatója adott interjút a Mandinernek Szent Ágostonról megjelent kötetéről. Az interjú itt olvasható, és erről, az intézet támogatásával megjelent kötetről van szó.
Humeanisms - 2nd Bucharest-Budapest workshop in Philosophy
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt az alábbi konferenciára:
Humeanisms
2nd Bucharest-Budapest workshop in Philosophy
Időpont: 2018. július 28-29.
Helyszín: MTA BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet B.7.16 (Trapéz terem)
A konferencia programja itt érhető el.
The 45th Annual Hume Society Conference
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt az alábbi konferenciára:
The 45th Annual Hume Society Conference
A konferencia weboldala és részletes programja itt érhető el.
A rendezvény helyszíne: MTA BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
A rendezvény időpontja: 2018. július 23-27.
A Filozófiai Intézet kutatási stratégiája
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Filozófiai Intézetének küldetése, hogy az MTA alapítójának, Széchenyi Istvánnak szellemiségét követve ápolja a magyar filozófiai kultúrát és nyelvet, ennek részeként kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplinái terén, azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye; a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal, a klasszikus és jelentősebb kortárs filozófiai művek lefordításával közvetítse a magyar kultúra számára. Az Intézet a filozófia történetileg kialakult sokszínűségét elismerve az általánosan elfogadott filozófiai irányzatokat és álláspontokat egymással egyenrangúnak tekinti.
Az intézet 2019 decemberében elfogadott teljes kutatási stratégiája itt tekinthető meg.
Tuboly Ádám Tamás előadása a HOPOS kongresszuson
- Részletek
- Kategória: Események
Tuboly Ádám Tamás "The 1940-45 Neurath-Carnap correspondence and its philosohical significance" címmel tart Jordi Cat-tel (Indiana University) közös előadást a HOPOS 2018 kongresszuson, mely 2018 július 9-12. között kerül megrendezésre Groningenben. A konferencia programja itt tekinthető meg.
Fiatal kutatói álláspályázat eredménye
- Részletek
- Kategória: Álláspályázatok
Az MTA BTK Filozófiai Intézete által meghirdetett fiatal kutatói állást Jász Borbála nyerte el.
Szabó Gábor és Gömöri Márton előadásai Utrechtben
- Részletek
- Kategória: Események
Szabó Gábor "What is quantum contextuality, and what is not?" címmel tart előadást a július 10. és 13. között megrendezésre kerülő The 19th UK and European Conference on Foundations of Physics c. konferencián, az Utrechti Egyetemen. Ugyanitt Gömöri Márton "Why do initial conditions in an actual sequence of experiments approximately follow the uniform distribution over phase space with respect to the Lebesgue measure?" címmel tart előadást.
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.