Konferencia: A fejlődéstől a fenntarthatóságig
- Részletek
- Kategória: Események
A Magyar Tudományos Akadémia, valamint az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság A fejlődéstől a fenntarthatóságig címmel közös tudományos tanácskozást rendez a filozófia világnapja alkalmából. Az eseményen előadást tart Kovács Gábor, intézetünk munkatársa.
Időpont: 2017. november 23. 14:00 óra
Helyszín: MTA Székház Díszterem
(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9)
Program:
14:00 Köszöntő – Lovász László, az MTA elnöke
14:10 Julian S. Huxley és az UNESCO filozófiája – Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke
EVOLÚCIÓ A TERMÉSZETBEN ÉS A TÁRSADALOMBAN
(ELŐADÁSOK)
Moderátor: Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára
14:30 Az evolúció nagy lépései – Szathmáry Eörs, az MTA tagja
14:50 Az evolucionista álláspont és kritikusai – Falus András, biológus, az MTA tagja
15:10 A huszadik század optimizmusa és pesszimizmusa – Tallár Ferenc, Prof. emeritus (ELTE), az MTA doktora
15:30 Arnold Toynbee a civilizációk életciklusairól – Somorjai Ádám, OSB erkölcsteológus, történész, PhD és az MTA vallástudományi kandidátusa
16:00-16:15 Kávészünet
JULIAN HUXLEY VÍZIÓJA A TÁRSADALMI HALADÁSRÓL – HETVEN ÉV MÚLTÁN
(TÉZISEK ÉS PÓDIUMVITA)
16:20 Csath Magdolna, közgazdász egyetemi tanár, NKE kutatóprofesszor, SZIE Prof.Emeritus –Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés és fenntarthatóság
16:30 Kicsák Lóránt, filozófus, főiskolai docens, Eszterházy Károly Egyetem – A társadalmi képzelőerő szerepe a kulturális evolúcióban
16:40 Kodácsy Tamás, az ECEN teológiai munkacsoportjának vezetője – Fejlődés és fenntarthatóság az ökoteológia nézőpontjából
16:50 Kovács Gábor, filozófiatörténész, tudományos főmunkatárs, MTA BTK Filozófiai Intézete – A tudományos-technikai haladás ideológiája
17:00 Lányi András, filozófus, ny. egyetemi docens, ELTE TÁTK – A Természetes Ember tündöklése és bukása
Moderátor: Prof. Dr. Török Csaba PhD habil., egyetemi tanár (ESZHF), MKPK Tv-referense
18:00 ZÁRSZÓ
Szabó Gábor előadása
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Szabó Gábor
Kontextualitás
című előadására.
Időpont: 2017. november 21., 16 óra
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)
Az előadás absztraktja:
Az előadásban először általánosan meghatározzuk a kontextualitás fogalmát a fizikai elméletekben, majd pedig összehasonlítjuk olyan egyéb, a fizikai leírásban szereplő kulcsfogalmakkal, mint a közös ok, a tulajdonság vs. propensity, illetve az együttes mérhetőség.
Zuh Deodáth Hauser Arnold díja
- Részletek
- Kategória: Események
Örömmel tudatjuk, hogy Zuh Deodáth, az MTA BTK FI posztdoktori kutatója Hauser Arnold díjban részesült. A kitüntetést 2017. november 9-én az MTA BTK ZTI Budai várbeli épületében (I. kerület, Táncsics Mihály utca 7., Bartók terem) vette át.
A Hauser Arnold díjat névadójának özvegye, Borus Rózsa alapította. Célja a Hauser által képviselt, tág értelemben vett szociológiai-társadalomtörténeti szemléletű művészet-, irodalom-, filozófia- és eszmetörténet olyan művelőinek támogatása, akik publikációikkal hozzájárultak szakterületük gazdagításához. A díjat a Hauser Arnold Alapítvány kuratóriuma két- illetve négyévente ítéli oda. Az ideivel együtt eddig több mint húszszor került kiosztásra. A kuratórium első elnöke Szabolcsi Miklós volt, őt követte Németh G. Béla, illetve a jelenlegi elnök, Marosi Ernő. A Hauser-díjasok listája itt tekinthető meg.
Charles Wolfe előadása
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja 2017. november 20-án 17 órai kezdettel szeretettel meghívja Önöket
Dr. Charles Wolfe (Ghent University/CEU IAS)
"Medical Empiricism as a Form of Knowledge in Early Modernity"
című előadására.
Az előadás helyszíne: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Ratio Civilis konferencia
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Filozófiai Intézete november 17-18-án nemzetközi konferenciának ad otthont, melynek témája a kora modern városi politikai kultúra, különös tekintettel a reformáció hatására.
Keynote előadóink:
Hans W. Blom (Erasmus University, Rotterdam)
Stefan Ehrenpreis (Universität Innsbruck, Innsbruck)
A rendezvény részletes programja megtekinthető a konferencia honlapján.
Szécsi Gábor előadása a kognitív nyelvészet és a kommunikációkutatás kapcsolatáról
- Részletek
- Kategória: Események
Szécsi Gábor előadást tart november 18-án, a Budapesti Metropolitan Egyetemen a Magyar Kommunikációtudományi Társaság Közelítések – Kommunikációkutatás és a változó társadalmi környezet című konferenciáján. „Kognitív nyelvészet és kommunikációkutatás” című előadása a kommunikációfilozófiai kérdések interdiszciplináris megközelítésével foglalkozik. A konferencia részletes programja ezen a linken érhető el.
Konferencia: Tudomány egy szabad társadalomban
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Filozófiai Intézetének Ismeretelméleti Kutatócsoportja szeretettel meghív minden érdeklődőt
Tudomány egy szabad társadalomban
című konferenciájára, mely a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében kerül megrendezésre.
Időpont: 2017. november 17.
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ – Konferenciaterem, 1051 Budapest, Arany János u. 1.
Pöntör Jenő előadása
- Részletek
- Kategória: Események
Az MTA BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Pöntör Jenő
Tudhatjuk-e, hogy van Isten?
című előadására.
Időpont: 2017. november 14., 13 óra
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)
Az előadás absztraktja:
Ahogy látom, szigorúan arra a (metafizikai) kérdésre, hogy létezik-e Isten, a filozófia nem tud válaszolni. Elsősorban azért nem, mert a filozófia semmiről nem tudja megmondani, hogy létezik-e vagy sem. A filozófia ugyanis nem más, mint állításhalmazok logikai szerkezetének a feltárása – ennyi, nem több és nem kevesebb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy általában az Isten-kérdésről nem mondhat a maga eszközeivel semmi érdemlegeset egy filozófus. Például válaszolhat arra az (episztemológiai) kérdésre, hogy tudható-e Isten létezése.
Előadásomban két állítás mellett érvelek. Az első, hogy a szkepticizmus-probléma elsősorban azt mutatja meg, hogy a klasszikus tudásfogalom rossz. Konkrétabban: a szkeptikus érvek arra a belátásra kényszerítenek minket, hogy vagy megválunk a „tudás” klasszikus fogalmától, vagy el kell ismernünk, hogy nem tudhatunk gyakorlatilag semmit. A második: ha olyan módon változtatjuk meg a tudásfogalmat, hogy lehetséges legyen bármit is tudnunk, akkor az Isten létezéséről való tudás is lehetségessé válik.
További cikkeink...
Korábbi cikkeink megtalálhatók a Hírarchívumban.