- Részletek
- Találatok: 1306
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Szécsi Gábor
Történet és történelem: adalékok a történelmi megismerés narrativista filozófiájához
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
A narratív történeti nyelv funkciójával és működésével kapcsolatos kérdéskör. Mint arra a későbbiekben rávilágítunk, a narratív nyelv történeti mező konstitúciójában betöltött szerepére az az általános historista, idealista alapokon nyugvó tudományfilozófiai megfontolás világított rá, hogy noha a történelmi magyarázat tudományos kutatások eredményeire épül, természete eltér az átfogó törvényekre hivatkozó, nomologikus természettudományos magyarázatokétól. Az analitikus és narrativista történetfilozófia képviselői más és más módon világították meg ennek a megfontolásnak a lényegét, más és más módon ragadták meg a történelmi magyarázat specifikus jellegét. Abban viszont többnyire egyetértettek, hogy a történelmi megismerés problematikájának tisztázása a történész által megértett és használt narratív nyelv elemzése révén válik lehetségessé. Ennek az 1970-es évektől érzékelhető konszenzusnak a jegyében a történelmi magyarázatok sajátos természetéről szóló kezdeti viták után a történetfilozófia új szókészletet kezdett használni, aminek következtében a gnoszeológiai modellekben a hangsúly a magyarázatok problematikájáról átkerült az értelmezés, megértés kérdéskörére, és mindenekelőtt a történészi reprezentáció, történelmi tapasztalat problémájára.
Az előadás alapjául az alábbi könyvek anyagai szolgálnak: Szécsi Gábor - Mák Kornél: Történet és történelem. A narrativista történetfilozófia alapjai (Belvedere Kiadó, Szeged, 2019); Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme. Adalékok a narrativitás filozófiájához. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020).
Időpont: 2020. május 7. (csütörtök), 11. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
- Részletek
- Találatok: 1330
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Kovács Gábor
A világot némán pusztító jóság – a politikai morál problémája Hannah Arendt politikai filozófiai koncepciójában
című online intézeti előadására.
A címben jelzett meghökkentő állítás Arendt 1963-as Forradalom-könyvében kirajzolódó cselekvéselméleti koncepció központi tézise. A mára szinte áttekinthetetlenre duzzadt Arendt-recepció jelentős része foglalkozik azzal a problémakörrel, amibe ez a kijelentés ágyazódik. Ez Arendt cselekvéselméletének ellentmondásossága, illetve az a kérdés, hogy van-e Arendtnek valamiféle – cselekvéselmélete agonisztikus vonásait ellensúlyozó – elgondolása a politikai morálról. Számos interpretáció létezik pro és kontra – az előadás ezek főbb típusait veszi szemügyre. A kiinduló hipotézis az, hogy az arendti oeuvre nem igazán értelmezhető a filozófusnő életpályája nélkül: ez adja azt a kontextust, amelyből kinőnek az arendti politikai filozófia sajátos kategóriái és koncepciói. Az előadás a címben jelzett problematikát a totalitarizmus-élmény felől veszi szemügyre. Alighanem igaza van Margaret Canovan-nek, amikor ezt tartja olyan perspektívának, amelyből értelmezhetőek – jóllehet nem feloldhatóak – az életmű súlyos belső ambivalenciái.
Időpont: 2020. április 16. (csütörtök), 11. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
- Részletek
- Találatok: 1364
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Boros Gábor (KRE)
Body and Mind in Two Discourses on Method: Descartes, Dilthey and Misch
című online intézeti előadására.
(Az előadás magyar nyelven lesz megtartva.)
Az előadás angol nyelvű absztraktja:
The point of departure of my presentation will be the fact that in his monumental History of Autobiography, Georg Misch considered Descartes’ Discourse on Method a fine example of intellectual autobiography.
Yet, as we all know, the Discourse is a highly complex text far from a simple autobiography. And what is even more, and more disturbing is that Misch utilised for his work Dilthey’s concept of an autobiography that was meant to capture the sense of “life as narrating itself” laying down the proper, i.e. “objective” foundation for the historical sciences. But how shall we take “sincerity” in this case, which is the distinguishing feature of a real autobiography in the Dilthey-Misch sense?
I will apply a kind of hermeneutic method trying to move back and forth in a double hermeneutic circle: I will take a look at Misch’s whole concept of an autobiography, and at the historical data in Descartes’s life and works in order to understand the autobiographic character of the Discourse moving again from the details to the whole and vice versa. My tentative point is that because of the sincerity of life that narrated Descartes’ “history of his intellect” it cannot be taken as an autobiography in the Dilthey-Misch sense nor in a usual sense. The body-mind problem will have an important place in my argumentation.
Kommentátor: Olay Csaba (ELTE, BTK FI)
Időpont: 2020. ápriliis 7. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
- Részletek
- Találatok: 1346
Szabó Gábor "Simultaneous versus measurement contextuality in quantum theory" címmel előadást tart március 9-én a Barcelonai Egyetemen, a LOGOS szervezésében.
- Részletek
- Találatok: 2484
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Gángó Gábor (BTK FI) előadására:
Természetjog Kelet-Európában: áttekintés
Az előadás kísérletet tesz a kelet-európai 17-18. századi természetjogi gondolkodás egyes jellegzetességeinek a megállapítására. Az „Early-Modern Natural Law in Eastern Europe” (Erfurt, 2019. november) című konferencia és a „Network on Natural Law 1625–1850” (Erfurt/Gotha/Halle) kutatócsoport eredményeire is támaszkodva a következő tézisek mellett érvel:
Felekezeti választóvonalak (lutheránus, református, unitárius, szociniánus, katolikus, pravoszláv) tagolják a modern természetjog kelet-európai recepcióját. Az oktatási intézmények az alapvető megjelenési formáját jelentik a természetjogi gondolkodásnak. A (nyugati kereszténység esetében) közös teológiai kereten belül a természetjogi tanítások értelmezése a nyugatitól eltérő politikai rendszerek és kultúrák összefüggésében ment végbe, a teológiai tanítást és a politikai rendszereket alkotó elemek adaptációjának kettős stratégiájával, az első esetben apologetikus, a második esetben kritikai funkciót véve fel. Nagy különbség Kelet és Nyugat között az egyetemek hiánya Keleten, amelynek következtében a természetjog művelése a 17. században protestáns akadémiákhoz, akadémiai gimnáziumokhoz kötődik. Tizenévesek tanítási és karrierigényeihez van szabva a tárgyalás, amelynek következtében a tanárok teljesítménye 1) nem önálló munkákban jelentkezik, hanem feloldódik tankönyvekben, előszavakban, a hallgatók számára megírt disputációkban; 2) nem kerül vissza az európai respublica litteraria közegébe, hanem megmarad az iskola vagy a régió nyilvánosságában. A 17. századi összeurópai trendek visszahatásaként jelentkező katolikus természetjog nyer bebocsátást a Habsburg Birodalom egyetemeire, hogy hatást gyakoroljon a 18. század második felének politikai modernizációs törekvéseire.
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4, B.7.16. (Trapéz terem)
Időpont: 2020. március 5. (csütörtök), 12. óra
További cikkeink...
- Hörcher Ferenc panelbeszélgetés résztvevője lesz Kőszegen, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében
- Szabó Gábor MTA doktora címre benyújtott értekezésének nyilvános vitája
- Ullmann Tamás előadása
- Hörcher Ferenc könyvének angol nyelvű bemutatója
- Pléh Csaba előadása
- Lengyel Zsuzsanna Mariann előadása
- Tim Crane előadása
- Schmal Dániel előadása
- Jerusalem-Budapest twin workshop 2: Physicalism and reduction