- Részletek
- Találatok: 1294
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Ujvári Márta (Budapesti Corvinus Egyetem)
Holizmus Újra a Színen: Meddig Kövessük a Trendet?
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
Áttekintem a metafizika újabb holista trendjeit, egy tentatív tipológiát adva hozzá. A kompozíció nem-lineáris módját tartom a holizmus megkülönböztető vonásának, a jól ismert antiredukcionizmusa és emergentizmusa mellett. Azokat a holista nézeteket tartom ígéretesnek, amelyek tartózkodnak az extrém relácionizmustól, ami tagadja az önálló partikulárék létezését; illetve azon nézeteket tartom ígéretesnek, amelyek tartózkodnak egy artikulálatlan, mindent átfogó egész posztulálásától, ahol sem a relációk, sem a terminusok nem számítanak valódi ontológiai tényezőnek. A végső javaslat az, hogy a holista perspektíva, egyensúlyban a beépített korlátok határt szabó szerepével működöképessé teheti ezt a fajta metafizikát.
Kulcsszavak: holizmus, nem-lineáris kompozíció, neo-Arisztoteliánizmus, relácionizmus, monizmus
Kommentátor: Kertész Gergely (BTK FI)
Időpont: 2020. szeptember 8. (kedd), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
- Részletek
- Találatok: 1309
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Filozófiatörténet és Eszmetörténet Osztálya
szeretettel meghív minden érdeklődőt kutatószemináriuma őszi félévének nyitóelőadására:
Rafał Smoczyński (IFiS PAN, Varsó)
A self-orientalizing positioning towards the European ‘core’
Working notes on making good and bad citizens in Poland
Az előadás összefoglalója itt, prezentációja itt elérhető el.
Új időpont: 2020. szeptember 15. (kedd) 11. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
- Részletek
- Találatok: 1604
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt a Lengyel és a Magyar Tudományos Akadémia Nyugatosítók és népiek. Egymást kizáró identitásképző elbeszélések a 19–20. századi lengyel és magyar eszmetörténetben (2020–2022) című, kétoldalú kutatási programjának angol nyelvű nyitó műhelykonferenciájára. A műhelykonferencia programja és az előadások összefoglalói itt érhetők el.
Időpont: 2020. július 30. (csütörtök) 11h–17h.
Helyszín: Tóth Kálmán utca 4. B.5.33 (a Történettudományi Intézet tárgyalója).
A járványügyi szabályok szerint előzetes regisztráció szükséges az e-mail-címen.
- Részletek
- Találatok: 1442
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének fiatal kutatója, Jász Borbála, 2020. június 18-án védte meg Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete című doktori disszertációját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiatudományi Doktori Iskolájában, summa cum laude minősítéssel.
A védési bizottság méltatta a disszertáció interdiszciplináris megközelítésmódját, amely - hűen a 2018-ban elhunyt eredeti témavezető, Dr. Kerékgyártó Béla gondolati örökségéhez - a mérnöktudományokban is jelenlévő eszmetörténeti és filozófiai relevanciát hangsúlyozza.
- Részletek
- Találatok: 1514
A BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt
Szabados Bettina
Lukács György bécsi emigrációban 1919-1930
című online intézeti előadására.
Az előadás összefoglalója:
1919. augusztus 1-je, a Tanácsköztársaság bukása után, mintegy százezer emigráns menekült a megtorlás elől Bécsbe, amely évekre a magyar emigráció központjává vált. Cziffra Géza memoárjában Anton Kuh szavait idézi, mikor váróteremben várakozókhoz hasonlítja az emigrációba kényszerült magyarok állapotát, akik egy olyan vonatra várnak, amely sosem fog elindulni (Cziffra 1989:34). Ezek között a „vonatra várakozók” között volt Lukács György is, aki Mesterházi Miklós szavaival élve egy fél-illegális Bécsben találta magát: hivatalosan távol kellett tartania magát az osztrák politikától és közben ennek a „hivatalos” Bécsnek a védelmét élvezte (Mesterházi 1998:612). A kezdeti időszak ebben a várakozás és fél-illegalitás állapotában telik, a magyar forradalom tanulságai alapján egy (középkelet)-európai forradalomra várva (i.m. 613). Nemcsak a biográfiai tények miatt érdekes azonban a húszas évek emigrációban töltött időszaka: hipotézisem szerint jelentős változás történt Lukács gondolati fejlődésében, aminek részeként alárendelte magát a pártmunkának és elenyésző teoretikus tevékenységet folytatott, főleg az 1923-ban megjelent Történelem és osztálytudat fogadtatása után. Mesterházi egy 2018-as előadásában találóan a hallgatás évtizedének nevezi Lukácsnak ezt a korszakát. Balázs Béla naplójában egyenesen úgy ír Lukácsról, mint aki szellemi hazáját veszítette el. Az előadás során Lukács húszas évekbeli gondolati fejlődését próbálom, nem a már klasszikussá vált fogalmak, mint a „törés” és „pálfordulás” felől értelmezni, miközben összevetem a kortársak különböző értelmezéseit, illetve párhuzamba állítom Lukács és a kortársak szembenézését a bukott forradalom tényével és hogy miként integrálták ezt a sorseseményt gondolati fejlődésükbe. Az előadás távlati célja, hogy csatlakozzon a bécsi magyar emigráció legújabb eszme- és kultúrtörténeti kutatásaihoz, amelyek feltárják az emigráció különböző centrumait, orgánumait és politikai tevékenységét.
Időpont: 2020. június 4. (csütörtök), 14. óra
Az előadáshoz az alábbi linken keresztül lehet csatlakozni:
További cikkeink...
- Szécsi Gábor előadása
- Kovács Gábor előadása
- Boros Gábor előadása
- Szabó Gábor előadása Barcelonában
- Gángó Gábor előadása
- Hörcher Ferenc panelbeszélgetés résztvevője lesz Kőszegen, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében
- Szabó Gábor MTA doktora címre benyújtott értekezésének nyilvános vitája
- Ullmann Tamás előadása
- Hörcher Ferenc könyvének angol nyelvű bemutatója